ATEX robbanásbiztos szabvány ismertetője

A DND Telecom Center Kft. termékkínálatában számos robbanásbiztos, ATEX minősítéssel ellátott termék megtalálható. Ilyenek az Icom és Motorola professzionális URH adó-vevő rádiók, a hozzá kapcsolódó fejszettek, kézi mikrofonok valamint 3M Peltor hallásvédővel egybeépített kommunikációs termékeink. Az egyes ATEX robbanásbiztos URH rádiós termékek ezen a linken vagy bal oldali termékkategóriákra kattintva érhetőek el.

Az alábbiakban általános ismertetőt kívánunk nyújtani az érdeklődőknek az ATEX robbanásbiztos előírásokról és szabványokról.

ATEX szabályozás

Az ATEX rövidítését a robbanásveszélyes környezet szavak első 2-2 betűje alkotja: ATmosphere EXplosible.

Az Európai Parlament 94/9/EC (ATEX 95) direktívája egy kötelező erejű, egységes tervezési előírást tartalmaz robbanásbiztos rendszerek, készülékek és alkatrészek számára, amely tulajdonképpen a robbanásveszélyes környezetben üzemelő eszközökre vonatkozó szabályozás. Ezen direktíva alatt kifejlesztett rendszer, eszköz vagy alkatrész egy EU által minősített vizsgáló állomáson kerül bevizsgálásra, amely alapján kerül kibocsátásra egy úgynevezett típusengedély az adott termékre. Ugyan ezen direktíva vonatkozik a már típusengedéllyel rendelkező termékek telepítéséről és javításáról, hogy ez a biztonságos állapot fenntartható legyen.

Az Európai Parlament a 99/92/EC (ATEX 137) direktívája a robbanásveszélyes környezet (munkahely) biztonsági követelményeit valamint annak osztályozását biztosítja. A mi szempontunkból ez azért érdekes, mert ezen környezeti besorolás alapján lehet kiválasztani azt a robbanásbiztos eszközt, amely használható az adott robbanásveszélyes környezetben.

Az ATEX 94/9/EU eszközökre vonatkozó szabályozás a gyártók 2016. április 19.-ig használhatják. Ez után életbe lép a már elfogadott új 2014/34/EU szabályozás.

Összességében tehát először meg kell néznünk, hogy milyen robbanásbeszélyes környezetben kívánjuk használni az eszközt, majd ennek megfelelő besorolási osztályú berendezést kell választanunk. Minden robbanásbiztos terméken megtalálható az eszköz ATEX besorolása és rendelkezik írásos típusengedéllyel.

Veszélyes munkaterületek besorolása

Robbanásveszélyes területnek nevezzük azt, ahol robbanásveszélyes gázok, gőzök és porok vannak jelen. Ilyen területek fokozattan, de nem kizárólagosan a következő munkahelyeken fordulhatnak elő:

• Vegyi üzemek: Gyúlékony gázok, folyadékok és szilárd anyagok kerülnek átalakításra és feldolgozásra, amely munkafolyamatok alatt robbanékony elegy keletkezhet.
• Gázcsőhálózatok és gázelosztók: Földgázszivárgásnál előfordulhat robbanás, ha a gáz levegővel keveredik.
• Repülőterek: Itt főként az üzemanyagok miatti veszélyes környezetet kell meggátolni
• Erőművek: A darabos szén levegővel érintkezve nem okoz robbanást, de bizonyos műveletek folytán – köszörülés, szállítás, szárítás – porrá alakulva a szénpor már robbanásveszélyes.
• Kikötők: A kikötőkben áttöltött cseppfolyós gázok, üzemanyagok vagy más robbanásveszélyes anyagok lehetnek.
• Festőüzemek: A porlasztott festék robbanékony elegyet képezhet a levegővel.
• Olajfinomítók: A kőolaj finomítása során az olaj gyúlékony természete és a tevékenység során olajgőz felszabadulása okozhat problémát.
• Vízkezelő berendezések és tároló tartályok: A tartályokban tárolt anyagoktól függően előfordulhat robbanásveszély.
• Őrlőberendezések: A szilárd halmazállapotú anyagokat por állagúvá alakítják, itt is a por játszik közre a robbanáselleni védelemben.
• Cementgyárak: A cementgyártás folyamatában a cement por elkerülése lehetetlen, de a robbanásveszélyes helyzetek megelőzhetőek.
• Élelmiszerüzemek: Robbanásveszélyes környezet jöhet létre az élelmiszeriparban az alapanyagok (cukor, liszt, stb.) raktározása, szűrése valamint raktározása során.
• Műanyag granulátum gyártó üzemek: A granulátum olvasztással, hő hatására kap végleges formát, hő hatására gázok keletkeznek, és azok teszik robbanásveszélyessé a közeget.
• Fafeldolgozók: A fával történő munkálatok során (csiszolás, vágás, fűrészelés) fűrészpor és por keletkezik, ami szintén veszélyes elegyet alkot a levegővel érintkezve

Mi szükséges a robbanáshoz?

1. Éghető anyagok, amelyek lehetnek gázok, folyadékok és szilárd anyagok.
2. Oxigén (levegő)
3. Gyújtóforrás, amely lehet nyílt láng, forró felület, mechanikai úton keletkezett szikra, elektromos úton keletkezett villamos szikra, elektro-sztatikus úton keletkezett szikra, villámlás, kóboráram, láng és forró gáz, ultrahang, elektromágneses sugárzás – rádióhullámok, elektromágneses sugárzás – infravörös sugárzás és látható fény, ionizációs sugárzás, sűrítés, azaz adiabatikus folyamatok, vegyi reakciók.

Robbanásveszélyes térségek besorolása:

Az EuroNorm besorolása alapján 8 ZÓNÁT hoztak létre, az alábbi táblázat ezeket mutatja be:

Magyarázat a táblázathoz:

1. kategória: földalatti munkavégzés (bányászat)
2. kategória: földfelszínen való munkavégzés (minden, ami nem bányászat)

G – GAS (gáz)
D – DUST (por)
M – Mining (bányászat)

Big explosion in a Chemical waste plant 22 Dec 2012

EEx: Gyújtás elleni védettségi kategóriák valamint jelöléseinek bemutatása

Ahogy azt a bevezetőben is említettük, az ATEX rendszer kialakításának lényege a robbanásveszélyes környezet kialakulása elleni védelem kiépítése, ezen túlmenően a lehetséges gyújtóforrások elkerülése.

A fentiek értelmezéséhez nyújt segítséget a táblázat, amely bemutatja a gyújtás elleni védekezés kategóriáit és jelöléseit:

Gyulladási hőmérsékleti osztályok bemutatása táblázat alapján /gázok besorolása/

A veszélyességi csoportok kialakításakor I. csoport besorolást kapott minden föld alatt végzett robbanásveszélyes tevékenység – egyedülálló módon a bányászat tartozik ebbe a csoportba – valamint az összes földfelszín felett történő munkavégzés a II. csoportba sorolható.

A II. csoportba tartoznak tehát a bányászat kivételével az üzemek, finomítók, vegyipari gyárak. Ezen csoportot három alosztály alkotja, amik kizárólag a nyomásálló tokozású és a gyújtószikramentes védettségre vonatkozik. Fontos megjegyezni, hogy magasabb számozású osztályok magukba foglalják az alacsonyabb biztonsági követelményekkel rendelkezőket. Így például az IIC magába foglalja mind a IIA mind IIB  alosztályt. A legmagasabb védettségi szinttel rendelkező készülékek jelzése: IIC T6.

A gázok T (temperature) jelzéssel ellátott besorolást kaptak. Az alábbi táblázatban a gáz halmazállapotú anyagok robbanás elleni védelmét mutatjuk be hőmérsékleti maximumokkal.