Cégünk az elektroszmog elleni védekezéshez használatos termékek forgalmazójaként a német Yshield kínálatát biztosítja ügyfeleinek. Ehhez kapcsolódóan kiemelten fontosnak tartjuk az ezzel kapcsolatos témakör bemutatását, ezért egy 3 cikkből álló cikksorozatot készítettünk. Az első részében az elektromos sugárzások és az elektroszmog általános bemutatását tűztük ki célul. A 2. cikkben az elektroszmog mérésével kapcsolatos felhasználó szintű ismeretekbe kívánunk betekintést adni, míg a cikksorozat 3. részében az elektroszmog elleni védekezéshez használatos eszközöket mutatjuk be. A 3 cikk összességében egy átfogó képet és felhasználó szintű tudást szeretne biztosítani azon ügyfeleink részére, akik érdeklődnek a téma iránt, illetve valamilyen formában csökkenteni vagy védekezni szeretnék a környezetükben lévő elektroszmog ellen.
Az elektroszmog elnevezés hallatán legtöbben a levegő tisztaságra, illetve a levegő szennyezésből származó szmogra gondolhatunk, amely, mint egy minőségrontó és az életminőséget negatívan befolyásoló jelenség áll fenn, a modern világunkban jellemző és nagy sűrűségben lakott területeken, ahol a mindennapos közlekedési, fűtési és ipari károsanyag kibocsátás a levegőbe kerül. Az elektroszmog valójában a ma már nélkülözhetetlen elektromos berendezéseink és kommunikációs rendszereink által gerjesztett elektromágneses zaj, azonban ugyanez az kisugárzott elektromágneses tér jelenti működésük alapját is.
Milyen típusú sugárzások léteznek?
Alapvetően vannak a természetes sugárzások, amelyek a föld belsejéből és a világűrből érkeznek, valamint a technikai sugárzások, amelyek a modern korunk eszközeiből származnak és sztatikus vagy kis-frekvenciás változó elektromos tér, mágneses tér, vagy nagyfrekvenciás tér, azaz elektormágneses tér formájában vannak körülöttünk.
Energia szerint megkülönböztetünk ionizáló és nem ionizáló sugárzást. Előbbi a nagy energiája miatt képes a sejteket megbontani és azon belül változásokat létrehozni, akár megbetegedést okozni. A nem ionizáló sugárzások nem rendelkeznek ezzel az akár károsító szintű energiával, de energiát adnak át, általában melegítéssel. A nem ionizáló sugárzások közé tartoznak a rádióhullámok, a mikrohullámok, az infravörös sugárzás és a látható fény.
Részecske sugárzási szempontból megkülönböztetünk négy csoportot. Egyik az alfa sugárzás, amely nagy tömegű, pozitív töltésű részecskék (alfa-részecskék) kibocsátása, általában radioaktív anyagok bomlásakor keletkezik. Másik típus a béta sugárzás, amely elektronok vagy pozitronok (negatív vagy pozitív töltésű részecskék) kibocsátása radioaktív bomlás során. Ide tartozik még a neutron sugárzás, azaz a neutronok kibocsátása, ami leginkább nukleáris reakciók során fordul elő, valamint a proton sugárzás, ami a pozitív töltésű protonok sugárzása, amely leginkább kozmikus sugárzásban fordul elő.
A kozmikus sugárzás nagy energiájú részecskékből és elektromágneses sugárzásból áll, amely a világűrből érkezik a Földre. Főleg protonok és más atommagok, valamint gamma-sugárzás alkotják.
Az elektromágneses sugárzás fajtái
A korábban már említett elektromágneses sugárzás, amely váltakozó áramú (AC) rendszerek velejárója, azaz minden AC eszköz körül létrejön. Egyszerre van jelen az elektromos tér és a mágneses tér és terjedéséhez nem szükséges semmilyen közeg, tehát akár a vákuumban is képes terjedni, így akár a világűrben is.
Az elektromágneses sugárzások a hullámhosszuk, frekvenciájuk és energiájuk alapján kategorizálhatók, és az elektromágneses spektrum különböző részeire oszthatók. Kijelenthető, hogy a magasabb frekvenciájú elektromágneses hullámok sokkal nagyobb energiájúak, mint az alacsonyabb frekvenciájúak. A frekvencia a másodpercenkénti rezgésszámot jelöli, míg a vele fordítottan arányos hullámhossz megadja, hogy mennyit halad az energia a térben és milyen távol vannak például energia-maximumok.
A legalacsonyabb frekvencia tartományban a rádióhullámok találhatók, amelyeket szokás hosszú-, közép-, rövid- és ultrarövid hullámú tartománynak nevezni, általában rádióadások vagy rádiókommunikáció közvetítésére használjuk. Az ezt követő mikrohullámú tartomány mind a rádió kommunikációban, mind nagyobb energiájú melegítési eljárásoknál használatos (mikrohullámú sütő). Ezt követően az infravörös hullám tartománnyal tipikusan fűtő berendezéseknél találkozhatunk, majd a látható fénytartomány, amely az emberi szem által látható és számtalan alkalmazásban használatos. Ezek feletti frekvencián van az UV-sugárzás (ultraviola), ami a Napból érkező és a szemünk számára nem látható tartomány, majd röntgen és gamma sugárzások, amelyek már nagy energiájú elektromágneses hullámok és előbbi az orvosi képalkotásban használatos, míg az utóbbi a radioaktív bomlás során keletkezik.
Terjedési tulajdonságait tekintve az elektromágneses hullámok vákuumban fénysebességgel (kb. 300,000 km/s) terjednek. Különböző anyagokon keresztül is terjedhetnek, de ezek lassítják a hullámokat és elnyelhetik azok egy részét. Továbbá jellemző rájuk, hogy különböző sűrűségű anyagok határán irányt váltanak, valamint visszaverődhetnek (reflexió) és az anyagban elnyelődhetnek.
Az elektromágneses sugárzás különböző formái mindennapi életünk szerves részét képezik, a távközléstől kezdve a gyógyászati alkalmazásokig. Miközben sokféle hasznos alkalmazása van, bizonyos típusok (például az ionizáló sugárzások) káros hatásokat is gyakorolhatnak az élő szervezetekre, ezért fontos a megfelelő védelem és óvatosság.
1. Rádióhullámok
- Hullámhossz: 1 mm-nél hosszabb
- Frekvencia: 300 GHz-től lefelé
- Alkalmazások: A rádióhullámokat főleg távközlésben használják, beleértve a rádió- és televízióadást, mobiltelefonok kommunikációját, Wi-Fi hálózatokat és más vezeték nélküli rendszereket. A hosszú hullámhosszú rádióhullámok képesek áthatolni a földfelszín alá és nagy távolságokat is megtenni.
2. Mikrohullámok
- Hullámhossz: 1 mm – 1 m
- Frekvencia: 300 MHz – 300 GHz
- Alkalmazások: A mikrohullámokat leginkább a mikrohullámú sütőkben használják, hogy felmelegítsék az ételeket. Emellett a radar technológiában, műholdas kommunikációban, és mobiltelefonokban is használatosak.
3. Infravörös sugárzás
- Hullámhossz: 700 nm – 1 mm
- Frekvencia: 300 GHz – 430 THz
- Alkalmazások: Az infravörös sugárzást hőként érzékeljük. Használják hőkamerákban, infravörös távirányítókban, valamint orvosi és ipari hőérzékelőkben. Az éjjellátó technológiák is az infravörös sugárzásra alapoznak.
4. Látható fény
- Hullámhossz: 400 nm – 700 nm
- Frekvencia: 430 THz – 770 THz
- Jellemzők: A látható fény az elektromágneses spektrumnak azon része, amelyet az emberi szem érzékel. A különböző hullámhosszok különböző színeknek felelnek meg, a vöröstől (hosszabb hullámhossz) az ibolyáig (rövidebb hullámhossz). A látható fény nélkülözhetetlen az élet számára, mivel ez a fő energiaforrás a fotoszintézishez, és meghatározó szerepet játszik a látásunkban.
5. Ultraviola (UV) sugárzás
- Hullámhossz: 10 nm – 400 nm
- Frekvencia: 750 THz – 30 PHz
- Jellemzők: Az UV-sugárzás a látható fény fölött található a spektrumban. Három típusa van: UVA, UVB, és UVC. Az UV sugárzás fontos szerepet játszik a D-vitamin termelésében a bőrben, de túlzott expozíció károsíthatja a bőrt és növeli a bőrrák kockázatát. Fertőtlenítésre és orvosi alkalmazásokban is használják.
6. Röntgensugárzás
- Hullámhossz: 0,01 nm – 10 nm
- Frekvencia: 30 PHz – 30 EHz
- Jellemzők: A röntgensugárzás nagy energiájú sugárzás, amely képes áthatolni az anyagokon, például a bőrön és a lágy szöveteken, de elnyelődik a csontokban. Ezért használják orvosi képalkotásban, hogy képeket készítsenek a test belső szerkezetéről. Az ipari alkalmazásokban is fontos, például anyagok átvizsgálására.
7. Gamma sugárzás
- Hullámhossz: 0,01 nm-nél rövidebb
- Frekvencia: 30 EHz felett
- Jellemzők: A gamma sugárzás a legnagyobb energiájú elektromágneses sugárzás. Radioaktív bomlás során keletkezik, és rendkívül nagy áthatoló képességgel rendelkezik. Orvosi alkalmazásokban használják a daganatok sugárkezelésére, valamint az iparban is alkalmazzák anyagvizsgálatokra és sterilizálásra.
Az elektromágneses sugárzással kapcsolatos mérési mértékegységek
A V/m (volt per méter), W/m² (watt per négyzetméter) és tesla (T) mértékegységek mind az elektromágneses sugárzással kapcsolatosak, de különböző fizikai mennyiségeket mérnek.
- A V/m és annak nagyságrendekkel kisebb mértékegységei, úgy mint a mV/m és uV/m (milli- és mikrovolt per méter) az elektromos tér erősségét fejezik ki. Megmutatják, hogy mekkora elektromos potenciál-különbség van a térben egy méter távolságban. Az elektromos térerősség része az elektromágneses hullámoknak. Például a rádióhullámok, mikrohullámok és más elektromágneses hullámok esetében az elektromos mező erősségét V/m-ben mérhetjük.
- A W/m² az elektromágneses sugárzás intenzitásának mértékegysége. Azt méri, hogy mennyi energia halad át egy négyzetméternyi területen egy másodperc alatt. Ez a mértékegység az elektromágneses hullámok teljesítményét adja meg egységnyi területen. Például a napfény intenzitását W/m²-ben mérik, amely azt mutatja meg, hogy mennyi napenergia éri el a Föld felszínét négyzetméterenként.
- A tesla (T) a mágneses indukció vagy mágneses térerősség mértékegysége. Egy tesla azt jelenti, hogy egy vezető, amely 1A áramot vezet, 1N erőt fejt ki egy 1 méter hosszú vezetőszakaszon a mágneses térben. A Tesla egy nagyon nagy mértékegység. Szokás használni még Gauss-t (G), ami szintén mágneses térerősséget fejezi ki és 10000 Gauss = 1 Teslával. Mérőműszerek mérhetnek még mG-t is (milligauss).
Az elektromos térerősség és a mágneses térerősség szorosan összefügg az elektromágneses hullámokban, és ezek az értékek kapcsolódnak a sugárzás intenzitásához is. A fenti összefüggések lehetővé teszik, hogy az egyik mértékegységből a másikat kiszámítsuk adott körülmények között, különösen síkhullámok esetében vákuumban vagy levegőben.
Elektroszmogot kibocsátó eszközök
Az elektroszmog az ember által létrehozott elektromágneses sugárzás, amely a modern technológia használatával kapcsolatos. Számos eszköz bocsát ki ilyen sugárzást, és ezek különböző frekvencia-tartományokban működhetnek, beleértve a rádióhullámokat, mikrohullámokat és más nem ionizáló sugárzásokat. Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb háztartásokban is megtalálható eszközöket, amelyek elektroszmogot bocsátanak ki:
1. Mobiltelefonok
- A mobiltelefonok rádióhullámokat bocsátanak ki, hogy kommunikáljanak a mobilhálózatokkal. Ezek a sugárzások a mobiltelefon használata során keletkeznek, különösen hívások közben, de akkor is jelen vannak, amikor a telefon adatokat küld vagy fogad (pl. internetes böngészés, üzenetküldés). Jellemző, hogy a mobiltelefonok a vételi viszonyoknak megfelelően szabályozzák az adóteljesítményüket, tehát árnyékolás hatására nagyobb teljesítményre kapcsolnak, ezzel jobban terhelve és melegítve környezetüket.
2. Wi-Fi routerek
- A Wi-Fi routerek mikrohullámú sugárzást bocsátanak ki a vezeték nélküli internetkapcsolat biztosítása érdekében. A routerek folyamatosan sugároznak, hogy fenntartsák a kapcsolatot az eszközökkel, például számítógépekkel, okostelefonokkal és tabletekkel. A routerek adóteljesítménye is szabályozható, általában a hatótáv (Range) beállításoknál választható ki a kívánt teljesítmény.
3. Bluetooth-eszközök
- A Bluetooth technológia alacsony energiájú rádióhullámokat használ rövid távú adatátvitelhez. Ez magában foglalja a vezeték nélküli fejhallgatókat, billentyűzeteket, egereket, autós kihangosítókat és más hasonló eszközöket.
4. Vezeték nélküli DECT telefonok
- A DECT telefonok (Digitally Enhanced Cordless Telecommunications) rádióhullámokat használnak a bázisállomás és a kézibeszélők közötti kommunikációhoz. Ezek a készülékek folyamatosan sugároznak, még akkor is, ha éppen nem használják őket hívásra.
5. Mikrohullámú sütők
- A mikrohullámú sütők mikrohullámú sugárzást bocsátanak ki, hogy felmelegítsék az ételeket. Bár ezek az eszközök általában jól árnyékoltak (ezért is van az üveg felület mögött fém rács), kis mennyiségű sugárzás kiszivároghat a készülékből, különösen ha régebbi vagy sérült.
6. Laptopok, táblagépek és számítógépek
- Ezek az eszközök elektromos és mágneses mezőket bocsátanak ki, különösen a Wi-Fi vagy Bluetooth funkciók használatakor. A vezeték nélküli kapcsolatok mellett a készülékek működése közben is keletkezhet elektroszmog, például az áramkörök által létrehozott elektromágneses mezők miatt. A készülékek töltői, amelyek ma már korszerű, úgy nevezett kapcsolóüzemű tápegységekből épülnek fel, tipikus sugárzó eszközök lehetnek.
7. TV és rádió adók
- A televízió- és rádióállomások nagy teljesítményű adói rádióhullámokat bocsátanak ki, hogy elérjék a nézőket és hallgatókat. Ezek az adók általában rövid- és ultrarövidhullámú sugárzást bocsátanak ki, és jelentős mennyiségű elektroszmogot termelhetnek a közvetlen közelükben.
8. Elektromos vezetékek és háztartási elektromos készülékek
- Az elektromos vezetékek és különböző háztartási készülékek (pl. hűtőszekrények, mosógépek, porszívók) alacsony frekvenciájú elektromágneses mezőket bocsátanak ki. Bár ezek a sugárzások viszonylag alacsony energiájúak, a vezetékek közelében vagy a készülékek működése közben elektroszmog keletkezhet.
9. Okosórák és viselhető eszközök
- Az okosórák, fitneszkövetők és más viselhető technológiai eszközök szintén rádiófrekvenciás sugárzást bocsátanak ki, különösen akkor, ha Bluetooth vagy Wi-Fi kapcsolaton keresztül kommunikálnak más eszközökkel. Az NFC (Near Field Communication) és vezeték-nélküli töltés (például az NFC-Qi) funkciók is a kimondottan alacsony frekvencia tartományban működnek.
10. Intelligens otthoni eszközök (Smart Home Devices)
- Az intelligens otthoni eszközök, mint például az okos lámpák, termosztátok, zárak és hangszórók, vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül működnek, és mikrohullámú sugárzást bocsátanak ki a működésük során.
11. Elektromos járművek és töltőik
- Az elektromos autók és más elektromos járművek nagyfeszültségű vagy még inkább nagy áramú rendszerei elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Emellett a töltési folyamat során, különösen a gyors töltőállomások használatakor, elektroszmog keletkezhet.
12. Nagyfeszültségű távvezetékek
- A nagyfeszültségű távvezetékek erős elektromos és mágneses mezőket hoznak létre. Ezek a vezetékek, különösen ha nagy áram folyik rajtuk, jelentős mennyiségű elektroszmogot generálhatnak a közvetlen közelükben.
13. Orvosi eszközök
- Egyes orvosi eszközök, mint például a röntgenkészülékek, MRI gépek vagy fizioterápiás berendezések, elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Bár ezek az eszközök szigorúan szabályozottak, és a sugárzásuk általában célzott, a környezetükben elektroszmog is keletkezhet.
14. Drónok és távirányítású eszközök
- A drónok és távirányítású eszközök rádiófrekvenciás sugárzást bocsátanak ki, hogy fenntartsák a kapcsolatot a távirányítóval vagy a vezérlőközponttal.
Az elektroszmog forrásai széleskörűek, és számos, a mindennapi életben használt eszköz bocsát ki elektromágneses sugárzást. Bár a legtöbb ilyen sugárzás kis mennyiségű és nem jelent közvetlen veszélyt, a kumulatív hatások és a hosszú távú expozíció miatt egyes szakértők aggodalmukat fejezik ki a lehetséges egészségügyi hatásokkal kapcsolatban. Az ilyen sugárzások mértékének csökkentésére érdemes figyelni az eszközök használati idejére és távolságára, valamint az otthoni környezet optimalizálására.
Mi az az elektroszmog?
A fentiek összegzése képpen tehát az elektroszmog az ember által okozott, mesterséges forrásokból származó elektromágneses teret, sugárzást jelenti.
Az elektromágneses sugárzás határértékei
Több nemzetközi tudományos szervezet is közzétett sugáregészségügyi határérték-ajánlást a nem ionizáló sugárzásokra vonatkozóan. A legszélesebb körben elismert közülük az ICNIRP (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection) és az IEEE ICES (Institute of Electrical and Electronics Engineers International Committee on Electromagnetic Safety). A Magyarországon átvett (az Európai Unió által átvett) az ICNIRP ajánláson alapul. Az ajánlásban szereplő határértékek az egészségre ártalmas szintek ötvened részében lettek meghatározva, biztosítva ezzel a kellő elővigyázatosságot az értékek megállapításában. (A határértékek tizedét vették figyelembe a munkahelyre vonatkozóan, majd egy további ötös osztást a lakossági terhelésre vonatkozóan)
Meghatározták, hogy mennyi lehet az emberi testben elnyelődő és ott melegedést kiváltó teljesítmény (expozíció) amit még a szervezet természetes úton el tud viselni és kezelni tud. Ezt W/kg-ban adják meg és 0,4Wkg a munkahelyi, valamint ennek ötödrésze, azaz 0,08W/kg a lakossági terhelés megengedett értéke. A határértékeket a ICNIRP és CENELEC ajánlásokból az EN 50361:2001 átvette, majd a hazai szabályozásban az MSZ EN 62233:2008 megjelent. Mértékadónak számít tovább a német épületbiológiai szabványok és ajánlások többsége is (DIN/VDE). A nagyfrekvenciás terekre vonatkozó határértékeket az 63/2004 (VII. 26.) EszCsM rendelet is rögzíti, valamint a kis- és nagyfeszültségű elektromos vezetékektől való védőtávolságot GKM rendelet rögzíti.
A szabványok, ajánlások és rendeletek többféle megközelítést is alkalmaznak, míg egyes határétékek az egészség védelmének szemszögéből, mások elővigyázatosság irányából közelítik meg a határokat, a sok szabvány által előírt értékek között nagyon nagy különbségek vannak.
A fentiek tekintetében a hazánkban alkalmazandó határértékek úgy alakulnak, hogy a megengedett elektromos térerősségre 1 V/m , mágneses térre 20nT (0,2 milligauss), rádió frekvenciás térre 0,1uW/m2 (<5uW/m2) és a lakossági kisfeszültségű vezetékektől való távolságra 1 méter az irányadó határértékek értéke.
Az elektroszmog hatásai
Az elektroszmog napjaink egyik sokat vitatott, ám gyakran félreértett jelensége, mely az elektromágneses terek és sugárzások összességét foglalja magába. Forrásai között találjuk a modern technológiai eszközöket (például mobiltelefonok, Wi-Fi routerek), a háztartási készülékeket, de az utcán is szembejönnek velünk adótornyok és elektromos távvezetékek formájában. Ezek a mindennapi életben megszokottá vált kütyük és infrastruktúrák folyamatosan jelen vannak környezetünkben, és bizonyos esetekben olyan mértékű sugárzást bocsáthatnak ki, amelyek hatással lehetnek egészségünkre.
A jelenlegi tudományos álláspont szerint a nem-ionizáló sugárzás (például a mobiltelefonok által kibocsátott mikrohullámú sugárzás) várhatóan nem jelent közvetlen veszélyt a szervezetre, azonban fontos rámutatni, hogy a hosszan tartó és/vagy nagy intenzitású elektromágneses terhelés kényelmetlenséget okozhat. Egyes kutatások és tapasztalatok szerint egyes embereknél előfordulhat fejfájás, ingerlékenység vagy alvászavar, amelyek ugyan nem bizonyítottan az elektroszmog kizárólagos következményei, de a lehetséges összefüggést még vizsgálják. Ugyanakkor az is tény, hogy a mindennapi háztartásban vagy irodai környezetben található eszközök kibocsátott sugárzási szintje többnyire a megengedett határérték alatt marad.
A helyzetet árnyalja, hogy az egyre fejlődő technológiák mind több vezeték nélküli kommunikációt tesznek lehetővé, így nő a környezetünk elektromágneses terhelése is. Éppen ezért, aki aggódik az elektroszmog lehetséges hatásai miatt, néhány egyszerű lépéssel csökkentheti a kitettséget. Például érdemes időnként kikapcsolni a Wi-Fi routert, főleg éjszakára; vagy lehetőség szerint előnyben részesíteni a kábelezett adatátvitelt. A helyzet pontos megítéléséhez és a valóban kockázatos források beazonosításához azonban célszerű szakértőkkel végeztetni elektroszmog-mérést, akik mérések és szakszerű kiértékelés után tanácsot adhatnak a megfelelő védekezési módszerekről. A tudatosság és a megelőzés kulcsfontosságú, hogy a bennünket körülvevő eszközöket továbbra is élvezhessük, ám ne kelljen a lehetséges káros hatások miatt aggódnunk.
Az elektromágneses sugárzás szabványos határértékeivel kapcsolatos gondolatok
Érdemes figyelembe venni, hogy a határértékek megállapításánál a megbetegedést okozó értékeket vették figyelembe és ezek leosztásával lettek meghatározva.
Az orvostudomány régóta kutatja a különböző terek, így az elektromágneses terek emberi szervezetre gyakorolt hatását. Néhány kirívó esettől eltérve, – amik bele is kerültek már a szabványokba, ajánlásokba és a védekezési rendszerekbe – nem igazolható egyértelműen a minket körülvevő, átlagos és általános tér negatív hatása. Ezt több kutató el is mondta, hogy nem jelenti azt, hogy ne lenne káros hatása, de még nem igazolódott. Az, hogy a vizsgált időszak hosszúnak vagy rövidnek mondható, szintén megosztó kérdés, hiszen az ember által használt elektromosság már több mint 100 éve velünk van, míg a kommunikáció és okoseszközök általi környezet csak alig egy-két évtizede.
Természetesen lehetnek érzékenyebb emberi reakciók az elektroszmog jelenlétére, ami leginkább valamilyen idegrendszerre gyakorolt hatással függ össze. Ilyenek lehetnek a nem elégséges minőségű alvás, fáradékonyság, fejfájás, kimerültség és az ezekkel általában együtt járó hányinger. Azonban ezeket a tüneteket sok más is okozhatja, mint például a levegő minősége, a környezeti hőmérséklet, vagy akár az egyén testi és lelki állapota.
A témában ajánljuk még a Building Biology Institute Electromagnetic Radiation & Health Factsheets összefoglalóját a lehetséges veszélyekről és védekezési lehetőségekről.
Kihez lehet fordulni Magyarországon elektroszmog mérési igény esetén?
Egyrészt léteznek a munkahelyekre vonatkozó előríások, amelyek egyértelműen kötelezik a cégeket a munkaegészségügyi mérésekre és kockázatelemzésre bizonyos munkakörülmények esetén. Ez esetben az akkreditált méréseket végző vállalkozások és szakemberek tudnak segítséget nyújtani.
Magánszemélyként, ha a már említett tüneteket hosszabb ideje érzi valaki és az elektroszmog gyanúja felmerült benne, vagy akár csak saját maga megnyugtatása a cél, ha esetleg a családban, a lakóhelyen kisgyermekét vagy idős, esetleg beteg családtagjait szeretné biztonságban tudni valaki, lehetőség van további vizsgálatokra, mérésekre.
Több lehetőség közül lehet választani. Első és legfontosabb lépés saját környezetünk megvizsgálása, átalakítása az eddig leírtak alapján. Ez leginkább a minket körülvevő eszközök számának csökkentéséről, azok kikapcsolásáról, ideiglenes vagy végleges áthelyezéséről szól.
Második lépésként pedig kérhetünk elektroszmog mérést, amely történhet erre szakosodott mérőlabortól megfelelő díjazás fejében, vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól díjmentesen, amelyet az alábbi linken tehet meg. Fontos, hogy megfelelő eredményeket csak akkreditált laborok tudnak adni, mert mindenképpen kalibrált merőeszközzel és a szabványok szerinti mérési módszerekkel kell mérni.
Hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már 25 éve működteti az Elektroszmog mérő programot, melynek eredményit bárki megtekintheti az interneten. Továbbá lehetséges műszeres vizsgálatot is kérni a hatóságtól. Ezzel kapcsolatban minden részlet a Hatóság weboldalán elérhető.
Hivatkozások
- https://nmhh.hu/szakmai-erdekeltek/hirkozles-felugyelet/elektroszmog
- Épületszerkezetek hatása a beltéri elektromágneses terekre – Szent István Egyetem, Doktori értekezés, Vizi Gergely Norbert
- 63/2004 (VII. 26.) ESzCsM Rendelet, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400063.ESC
- 385/2016 (XII. 2.) Korm rendelet, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600385.KOR