Repülősávos antenna

Milyen frekvenciatartományban működik a repülősávos antenna?

A légiközlekedéshez olyan antennákra van szükség, amelyet 108 és 136 MHz közötti frekvenciára terveztek. A 108 és 118 MHz a légi rádiónavigációhoz, a 118 és 136 MHz pedig a légi mozgó kommunikációhoz használatos. Erre a dipólus vagy a földi sík antenna alkalmas.

Milyen magasra kell felszerelni a repsávos bázis antennát?

Az ilyen típusú antennát a legjobb hatótávolság elérése érdekében a lehető legmagasabbra kell felszerelnünk. Mit jelent ez pontosan? A talaj felett legalább 5-10 méteres magasság javasolt. De amennyiben ennél feljebb is el tudjuk helyezni a bázis antennát, akkor azzal még tovább növeljük annak hatótávolságát.

Milyen típusú repülősávokra tervezték ezt az antennát, és milyen alkalmazásokhoz ajánlják?

A civil, amely magában foglalja a magán és üzleti repülőforgalmat, ahogy azt már fentebb említettük többnyire a 108 a 136 MHz közötti frekvenciát használja. Ezen belül a 108-tól a 117,975-ig az úgynevezett navigációs tartomány, illetve 118-tól a 136-ig a kommunikációs frekvenciasáv található, elkülönítve ezzel a két feladatot egymástól. Vagyis a teljes repülős frekvenciasáv első harmada a navigációs eszközöké, a továbbiak pedig a repülésirányításra használatosak.

A navigációs frekvenciasávban a VOR és az ILS jelek az irányadók. Mit jelentenek ezek a rövidítések? A VOR, amely az angol Very High Frequency Omni Range rövidítése, egy szabványos rádiónavigációs jel, amely az 50-es évek óta létezik. Segít létrehozni azokat az útvonalakat, amelyeket a repülőgépek használnak. Az ILS pedig az angol Instrument Landing System rövidítése, amely az előző jelhez hasonló, de függőlegesen működik.

Ez azt jelenti, hogy ennek a függőleges jelnek a segítségével, ezt követve ereszkednek le a repülők a kifutópályára. A kommunikációs tartományt minden ország maga határozza meg. De a szomszédos országokkal közösen úgy osztják fel, hogy a két ország repülésirányítási rendszerében ez ne okozzon fennakadást. Ez úgy működik, hogy minden ország az egymáshoz közel eső területeken más és más frekvenciákat használ.

Milyen anyagokból készül a repülősávos antenna?

A repülőgépekre szerelhető VHF antenna krómozott sárgarézből, rozsdamentes acélból, valamint UV álló műanyag bevonatból áll. Viszont a repsávos bázis antennák eloxált alumíniumból, krómozott sárgarézből és hőre lágyuló UV álló műanyagból készülnek.

Milyen hatótávolságra számíthatunk ezzel az antennával repülősávokon történő kommunikáció esetén?

Mielőtt erre a kérdésre válaszolunk érdemes tisztáznunk, hogy mit is jelent a VHF rövidítés. A Very High Frequency angol kifejezést takarja, amely magyarul ultra rövid hullámot jelent. Ezzel a típusú antennával általában azzal tudunk kommunikálni, akit látunk is. VHF antennával, amelyhez kézi VHF rádiót csatlakoztatunk 5-6 km a hatótáv, de egy 15 méter magasan elhelyezett antennával akár 10-12 km távolságban is hatékonyan kommunikálhatunk.

Milyen típusú csatlakozókkal rendelkezik a repülősávos antenna, és milyen eszközökhöz illeszthető könnyen?

A repsávos antennák csatlakozója nagyban függ az antenna típusától. Például a Sirio MD antennához FME anya csatlakozó szükséges, a GPA antennához UHF-aljzat (SO-239) valamint a GP repsávos bázis antenna esetén szintén SO-239-es UHF aljzatra és még pluszba N-csatlakozóra lesz szükségünk. A sport- és ultrakönnyű repülőgépekre, vitorlázórepülőkre és léggömbökre szerelt repülősávos antennákhoz csatlakoztathatunk repülési rádiót, vészhelyzeti jeladót, de transzponderrel is kombinálhatjuk azt.

A földi repsávos bázis antennákhoz pedig rádióállomásokat, irányítóközpontokat csatlakoztathatunk. Az ilyen típusú antennákhoz a legmodernebb akkumulátort érdemes rákötnünk. Az ilyen típusú antennának az innovatív technológiának köszönhetően a repülés során nincs szüksége külső töltésre.

A DND Telecom webáruházban Sirio repsávos bázis antenna is kapható, amelynek az üzembe helyezése gyors és egyszerű. Mert ezeket az antennákat nem kell hangolni.